Volt egyszer egy laányszoba,fehér, mint a hó.Lakója egy barna kislány, arca sápadó. Levelet írt messze-messze, s arca megremeg:Felejtsen el, másé leszek, az Isten áldja meg.
Megvan még a leányszoba, de megfakult már, barna kislány feje felett elrepült a nyár. Visszagondolt a levélre és fájón könnyezett:Mégiscsak a legszebb emlék az első szerelem!