Útálom, hogy amikor akárhányszor eljutok arra a pontra, hogy: Na, mostmár elfelejtelek!-te mindig jösz, és kedves vagy hozzám, és beszélgetsz velem, aztán amikor már elhatároztam magam, hogy nem foglak elfelejteni, akkor te otthagysz! És kezdődik az egész elölről!